Antwerpen központjában már a karoling korban állt egy Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna, amelynek helyére a XII. században építettek egy nagyobb, román stílusú templomot. 

By Ad Meskens (Own work) [Copyrighted free use, CC BY-SA 3.0 or GFDL], via Wikimedia Commons

A virágzó kereskedőváros a XIV. század közepén úgy döntött, az alig kétszáz éves épület helyére egy új, gótikus templomot emelnek. 

von Johan Bakker (Eigenes Werk) [CC BY-SA 3.0], via Wikimedia Commons

Ráadásul nem is kispályáztak, egyenesen egy héthajós bazilikát terveztek be, egy kereszthajóval. Az alapszerkezet megfelel a középkori szokásoknak: kelet-nyugati tájolás, a szentély a keleti végre került, a templom pedig latin kereszt alaprajzú.

By Ad Meskens (Own work) [Copyrighted free use, CC BY-SA 3.0 or GFDL], via Wikimedia Commons

Ahogy az Strasbourgban vagy Kölnben már láthattuk, a középkorban egy ilyen templom felépítésének idejét nem annyira években, hanem inkább évszázadokban mérték. Antwerpenben is elhúzódott az építkezés, és végül 1521-ben le is álltak vele. Igaz, addigra a templom nagyrészt elkészült, a másik torony hiányzott még, és pár kisebb elem. A négyezeti torony is egy ideiglenes, de legalábbis annak szánt állapotot őriz már lassan ötszáz éve. 

Az elkészült torony 123 méter magas lett, ezzel a székesegyház kiemelkedik a városi épületek közül. 

A hivatalosan az Onze-Lieve-Vrouwekathedraal nevet viselő székesegyház lényegében a XVI. század óta változatlan állapotban áll. A reformáció idején a protestánsok a templom díszítéseinek egy részét és a műkincseket jelentősen megrongálták ill. eltávolították, majd a francia megszállás idején a templomok szokásos sorsát szenvedte el: istállóként használták. Az épület maga azonban jelentős károkat egyik esetben sem szenvedett, és ma is Antwerpen legfőbb látványossága. 

Epfig már a római korban is lakott volt, az Elzászban, a Rajnától mintegy tíz kilométerre fekvő település a VIII. század közepén pedig a frank feljegyzésekben is megjelent. Mindenesetre nem volt túl nagy népességű, a XI. században is csak egy kis kápolna felépítésére volt igény a faluban. 

Köln városát, a rómaiak alapították, és azóta folyamatosan lakott. A római város északi részén valószínűleg már a IV. századtól, de a VI. századtól egészen biztosan állt egy templom (előtte, a római korban pedig lakóházak).

Schwarzrheindorf közvetlenül a Rajna mentén fekszik, nagyjából Bonnal szemben - legalábbis ott volt pár évszázadon át. Persze nem a falu ment arrébb, hanem először Beuelhez csatolták, majd Beuelt 1969-ben az akkori nyugatnémet fővároshoz, így mai helyszínünk lassan ötven éve maga is Bonn része.