A kattendijkei református templom
Kattendijke Hollandia délnyugati végében, egy tengeröböl partján fekszik. Tipikus holland település: a középkorban, gátak kiépítésével nyert területen alapították. A falut, amelynek lakossága az ezer főt meg sem közelítette soha, ma is gát választja el a tengertől, erre uta a neve is (dijk = gát hollandul).
Az első templom a faluval egyszerre épült ki a XIII. század közepén. A most látható épület lényegében ennek a XV. század elején végrehajtott kibővítésével és gótikus átalakításával jött létre. A torony ekkor még nem állt, a fenti képen is tisztán látható a templomépület nyugati fala, amihez utólag építették hozzá a tornyot.
A külső támpillérek inkább csak szimbolikus jellegűek, ebben a méretben nélkülük is stabil lenne az épület, különösen, ha látjuk, hogy a tető egyszerű fagerendás szerkezet mint bármely családi házban. A gótikus ablakok jól felismerhetőek, ámde csalókák: ezek a huszadik századi helyreállítás során készültek.
Rijksdienst voor het Cultureel Erfgoed [CC BY-SA]
A belső térről 1952-ben készült felvételen az égvilágon semmilyen építészeti sajátosság nem ismerhető fel, amit látunk, simán lehetne egy korabeli iskolaépület osztályterme. Feltűnőek a nagy, téglalap alakú ablakok, amik nem a középkorban készültek, de egyben mutatják is, hogy ezt az épületszerkezetet a későbbi átalakításoknál minden további nélkül meg lehetett bontani, nincs olyan terhelés sehol, ami szükségessé tenné a gótikus építészeti vívmányok alkalmazását. Jól felismerhető az egyszerű famennyezet is.
A XVI. században a falu református lett, a templom is a református egyház kezelésébe került. A református istentisztelet a szentélyt nem használja egyáltalán, sok helyütt látjuk Hollandiában, hogy a reformátussá vált templomok szentélye afféle hátsó raktérként, mellékes funkcióban él tovább. Kattendijkében, mint a katolikus bálványimádás helyszínét, le is bontották.
Az egykori főhajót (a templom mai egyetlen helyiségét) a szentéllyel egykoron összekötő boltíves átjáró nyomait felismerhetjük a belső térben készült képen is a szószék mögött, és a szentély nyomait kívül is láthatjuk. Talán még látványosabb lenne, ha a később ráépített melléképület nem takarná el a jó részét.
A torony a XVII. század első felében épült, egyszerűen odaépítették a meglévő épület nyugati végébe.
1955-ben a templomot alaposan felújították, ekkor cserélték a nagy, téglalap alakú ablakokat román ill. gótikus stílust utánzókra. A külső faról is leverték a vakolatot, így ma a téglákat láthatjuk. Ezzel az átalakítással nyerte el a templom a mai képét.