Az altheimi evangélikus templom

Szerény német nyelvtudás is elegendő hozzá, hogy megértsük, miért is gyakori az Altheim településnév német nyelvterületen, kicsit mélyebb nyelvtudással az sem lesz meglepő, hogy az összes ilyen nevű település Dél-Németországban vagy Ausztriában található. Az, ahová ma ellátogaunk, Frankfurttól (na jó, ebből is több van, szóval Frankfurt am Main) kb. húsz kilométerre délkeletre, a Rajnától pedig nagyjából kétszer ekkora távolságra fekszik. 

altheim_1.jpg

A település első említése a 12. századból való, a népesség az ezer főt csak a második világháború után lépte át. A település viszont bizonyára kicsit régebbi, mint ami a fennmaradt iratokból kiderül, mert a vizsgálatok alapján templomának alapjait akkor rakták le, amikor nem csak a lakosságot, de az évszámot is három számjegyyel írták. Ez egy kicsi, egyszerű, korai román stílusú templom volt, téglalap alaprajzzal, szintén téglalap formájú szentéllyel. 

Ami ebből mára megmaradt, az a mai templom középső része. 

altheim_2.jpg

Ahogy azt sok hasonló helyen láthattuk, a szentélyt 1466-ban lebontották, és egy új, gótikus szentélyt építettek a helyére. A szentély ugyanolyan széles, mint a főhajó (a román kori szentély keskenyebb volt), de jóval magasabb annál. Igaz ennél a kis templomnál még ez is meglehetősen szerény méreteket jelent. 

A képek is mutatják, miért télen célszerű ilyen helyekre járni, fényképezni, amikor a fákon nincsenek levelek. Csak hát télen nem csak hideg van, de sötét is, ráadásul elég hamar megy le a nap, ami nem elhanyagolható tényező a távolabbi célpontoknál. 

Tipikus 5/8-os szentély, nagy, csúcsíves ablakokkal, az éleknél külső támpillérekkel. 

altheim_3.jpg

Bár első ránézésre talán nem gondolnánk, csak a legfelső szint gótikus ablakai árulkodóak, de a templom legfiatalabb része a torony: 1520-ban készült el. A középkori templomnak eredetileg nem volt tornya, azt utólag építették hozzá. A torony ma sem szerves része az épületnek, a padlószinten egy külön, leválasztott előteret képez. 

altheim_4.jpg

A XVI. században a herceg evangélikus lett, és ezáltal, az akkori szabályok szerint, szükségképpen a falu is, és vele együtt a templom is. Ez meglátszik a belső tér berendezésén is, különösen a szentélyben - ami ugye az evangélikus istentiszteleti rendben már nem is szentély. Jól odaépítették az orgonát, ami miatt a hátsó ablakot részben be is kellett falazni (ld. a külső képet fentebb), és a nagy ablakok által keltett belső világosságból még napsütéses időben se valósul meg szinte semmi. 

Megfigyelhetjük viszont a kis méretek ellenére jól kidolgozott hálós szerkezetű bordázott mennyezetet a szentélyben. A román kori hosszházban egyszerű, lapos famennyezetet találunk. 

A torony megépítése óta eltelt fél évezredben a belső tér berendezésén kívül az épületen csak felújításokat végeztek, komolyabb átalakításokat nem. Napjainkban is evangélikus istentiszteleti helyként működik. 

altheim_5.jpg