HTML

Középkor a Rajna mentén

Pre-román, román és gótikus építészet a rajnai régióban, ma is álló, megtekinthető épületek

Friss topikok

A speyeri dóm

2014.06.19. 16:14 Fradista Utazó

Az első ezredforduló környékén az erősödő pápasággal szemben a száli császárok többféle eszközt kerestek a saját hatalmuk megerősítésére. Ezek közé tartozott a három rajnai császári dóm (Rheinische Kaiserdom) felépítése. Mondhatni ezekkel az igen nagyszabású építkezésekkel is meg akarták mutatni a pápának, hogy ki az úr a(z egy)házban.

speyer_westbau.jpg

II. Konrád császár 1025 körül fogott bele, hogy Speyerben felépítse a nyugati világ legnagyobb épületét. Az alapkőletétel 1027-ben volt.

Akkoriban nem ment az építkezés olyan gyorsan, mint manapság, pláne nem ekkora méretekben. A dómot 1061-ben, (az akkor még kiskorú) IV. Henrik uralkodása alatt szentelték fel. Egy klasszikus felépítésű épületről van szó: háromhajós hosszépület egy kereszthajóval, latin kereszt alakban. A főhajónak ekkor egyszerű, lapos famennyezete volt, a két mellékhajó azonban keresztboltozatot kapott. Ez volt az első nagy kőboltozatos építkezés a középkorban.

speyer_seitenschiff.jpg

A déli mellékhajó, a keresztboltozatot tessék nézni.

Henrik azonban felnőtt, és nem tetszett neki, amit látott. Lebontatta a főhajó tetejét, öt méterrel magasabbra emelte az épületet, és a famennyezet helyett kő keresztboltozatot emeltetett a főhajó fölé is.

speyer_mittelschiff.jpg

A főhajó

Értelemszerűen ez lett az Alpoktól északra minden idők legnagyobb keresztboltozatos építkezése. Az épület teljes méreteihez képest a főhajó feltűnően keskeny: a kor építészeti technikájával ez volt a legnagyobb távolság, amit át tudtak hidalni. Az amúgy teljesen értelmetlen magasítás egészen torz arányokat ad a főhajónak, amint ez a fenti képen is látszik, többszörösen magasabb, mint amilyen széles.

A speyeri dóm méreteit római láb mértékegységben határozták meg: az épület 444 láb hosszú, 111 láb széles, ez átszámítva 134 ill. 33 méter. A főhajó 14 méter széles, a belmagasság szintén 111 láb, azaz 33 méter. A cluny apátság temploma valamivel hosszabb, ámde alacsonyabb volt. Mivel azt a XIX. század elején lebontották, ma vita nélkül a speyeri dóm a legnagyobb, máig megmaradt román stílusú templomépület. Az átépítés IV. Henrik halálának évére, 1106-ra fejeződött be.

Ezután évszázadokon át semmi lényeges nem történt a dómmal, itt-ott kicsit bővítették, átalakították, de lényegében megmaradt az épület fő szerkezete. Azonban 1689-ben a pfalzi örökösödési háború folyamán a bevonuló francia csapatok felégették a várost. Bár eredetileg a megbízatásuk úgy szólt, hogy a dómot ne gyújtsák fel, egy nagy vihar a közeli lakóházakról átvitte a tüzet a dóm tetejére is, és a főhajó nyugati része szinte teljesen leégett.

Forrás: Wikipedia

Ezután az épen maradt keleti szárnyat befalazták, és továbbra is templomként használták. A használaton kívül maradt, és karban nem tartott Westwerk (a kép jobb szélén) állapota folyamatosan romlott, míg végül az 1750-es években teljesen elbontották. Ekkor tehát csak a hosszhajók keleti fele, a kereszthajó és a szentély maradt meg az eredeti épületből (a fenti kép bal oldala).

Nem sokkal később a város összeszedett annyi pénzt, amiből újjá lehetett építeni a leégett épületrészt. Azonban nem az eredeti formában építették fel, hanem egy barokk stílusú templomot emeltek a dóm nyugati végébe.

Forrás: Wikipedia

1778-ra készült el a barokk építkezés. Aztán 1801-ben megint jöttek a franciák. A Rajnától nyugatra fekvő területeket, így Speyert is, Franciaországhoz csatolták. A napóleoni hadsereg raktárnak használta a templomot. Azonban ahhoz erre a magasságra nem volt szükség, és egyébként is, a keleti épületrész a felmérések szerint elég rossz állapotban volt (pedig alig hétszáz éves volt), ezért a teljes templom lebontásáról döntöttek. A mainzi püspök (akihez Speyer ekkor tartozott, mivel a speyeri püspökséget a császár kérésére a pápa megszüntette) azonban személyes kapcsolatokon át kijárta Napóleonnál, hogy a kultúrtörténeti jelentőségre tekintettel ne bontsa le a dómot. Napóleon 1806-ban visszaadta azt a katolikus egyháznak, a francia kivonulás után ismét ez lett az újjáalapított speyeri egyházmegye székesegyháza.

speyer_west_neubau.jpg

Az 1850-es években neoromán stílusban építették újjá a dómot. A barokk nyugati épületrészt teljesen elbontották, és megpróbálták a középkori ábrázolások alapján újjáépíteni. Az épület nagy részétől teljesen elütő színű építőanyag is mutatja, hogy melyik épületrész készült ekkor. Az eredményről mindenki eldöntheti, hogy tetszik-e neki, vagy sem, mindenesetre a román stílushoz nem sok köze van, az biztos, pedig a szándék alapvetően ez lett volna.

Mindenesetre a keleti épületrész, a hosszanti épület keleti vége, a kereszthajó, a fő- és kereszthajó találkozásánál emelt torony, valamint a szentély feletti, díszítő tornyok lényegében a XI. századi állapotukban maradtak fenn  máig. A lenti légifelvétel szépen megmutatja számunkra az épület fő szerkezetét is (a nagy méretek és a beépítettség miatt ez a talajról igazán ma nem fényképezhető), ami szintén megfelel az eredetinek.

Forrás: Wikipedia

Szólj hozzá!

Címkék: német román kaiserdom

A bejegyzés trackback címe:

http://rajnaikozepkor.blog.hu/api/trackback/id/tr1006384865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.