A maria laachi apátság

Elérkeztünk ahhoz az épülethez is, amely a blog fejlécében is látható. Maria Laach a Rajna folyótól néhány kilométernyire helyezkedik el, valamelyest Koblenz alatt. A hely nevéből Máriát aligha kell megmagyarázni, a név másik tagja viszont kissé humoros. Eredetileg úgy hítvák, hogy "Abbatia ad Lacum", ami latinul azt jelenti, hogy "apátság a tónál". A latin "tó" jelentésű "lacum" szóból alakult ki a német Laach név. Ma a bazilikától párszáz méterre lévő tavat úgy hívják, hogy "Laacher See", azaz "laachi tó", a szó eredetét is figyelembe véve tulajdonképpen "tavi tó".

maria_laach_2.jpg

Maria Laach

A tó menti apátságot 1093-ban alapították. Akárcsak ma, akkor is viszonylag távol helyezkedett el minden lakott településtől. Még abban az évben megkezdték az építkezéseket is. Részint a kor építészeti technikája, részint a hol bőkezűbb, hol visszafogottabb adományok miatt a kolostor és a hozzá kapcsolódó templom 1156-ra készült el olyan mértékben, hogy már fel lehetett szentelni, és használatba lehetett venni, a teljes készültséget 1177-re érte el.

A templom úgynevezett "bazilika" stílusban épült. A bazilika eredetileg egy görög kifejezés, királyi épületet jelent. Építészeti formaként egy hosszú épület, általában három vagy öt hosszanti résszel, amelyeket egymástól oszlopsorok választanak el. A lenti képen egy öthajós bazilia keresztmetszeti ábrája látható, a háromhajós ugyanígy néz ki, csak a két szélső rész nélkül. Létezik egyhajós bazilika is, abban csak a középső rész van meg.

bazilika.jpg

A bazilika stílus alapvető jellemzője az épület végén elhelyezett, lekerekített, a fő épületrésztől részben építészetileg is leválasztott, úgynevezett apszis. A valóban királyi teremként épült bazilikákban ez az uralkodó helye volt, a keresztény templomokban a szentély került oda.

maria_laach_3.jpg

Forrás: kirchbau.de

A maria laachi apátság konkrétan háromhajós. Az érett román stílus jellemzőjeként a tájolása pontosan kelet-nyugati, az apszis a keleti végen van. A középkori templomépítészet jellemzője a kereszt alakú alaprajz, amit egy kereszthajó építésével valósítanak meg.

maria_laach_1.jpg

A kereszthajó az alaprajz jobb oldalán figyelhető meg, a fenti képen pedig bal oldalon, a hosszanti épületre merőleges, mifelénk kinyúló épületrész az. A fő- és a kereszthajó találkozását általában egy toronnyal fedték le, ez Maria Laachban is így történt. A képen megfigyelhető az apszis is, a főhajó keleti (a képen bal, az alaprajzon jobb) oldali végén.

Még később, csak az 1200-as évek elején építették meg a nyugati részt (a fenti kép jobb oldalán).

maria_laach_4.jpg Akik látták a korábbi posztokat, azok bizonyára felismerik, hogy ez is egy Westwerk. A Westwerk, és a hozzá kapcsolt bejárati rész 1230 körül készült el. A fotó kissé csalóka, a fenti alaprajzon látszik, hogy ez nem egy előcsarnok, hanem a közepén kert van, amit látunk, az csak egy fedett folyosó.

A bazilika építésének idején az ún. román (igazából római, az ezt jelző szóból rosszul magyarítva) építészeti stílus még csak egyféle tartószerkezetet ismert: a félkörös boltívet. Ezért Maria Laachban is mindent boltívek tartanak. Ha egy boltív hosszabb, mint amilyen széles, azt nevezik donga-, vagy hordóboltozatnak. Ha két ilyen találkozik, az a keresztboltozat - a román építészet technikai csúcsa.

maria_laach_5.jpg

A belső térről készült felvételen is a boltívek sorozatát látjuk, valamint azt, hogy a mennyezet pedig keresztboltozatú. Ezzel a megoldással a négy sarkon lévő tartóoszlopok viselik a mennyezet súlyát, ezért azoknak igen erősnek kell lenniük.

Érdemes megfigyelni, hogy a külső felületeken, díszítésként is hamis (semmit sem tartó, csak faldíszként funkcionáló) boltíveket alkalmaznak, ez szintén a román stílus sajátsága.

A maria laachi apátság a németországi romanika tipikus megvalósulása és egyik legszebb alkotása, amely a mai napig is szinte teljesen eredeti formájában csodálható meg.

Címkék: romanika westwerk